365buildings

43./ I. toldy ferenc utca 1./b

Ma már idelátszik a gimnázium Huszártornya, amiről akkoriban csak álmodoztunk, amikor a Molnár Farkas tervezte társasház melletti játszótéren riogattuk a gyermekeket. A drámai sűrítés érdekében szerencsés volna azt mondani, idejártunk cigarettázni szünetekben, de persze ez nem volna igaz, ez a múltnak az a szelete, amit nem akarok sem sűríteni, sem meghamisítani. Cigarettázni szimplán a Franklin lépcsőn állva szoktunk volt, miután alaposan bevásároltunk a Szabó Ilonka utcai kisboltban — ó, napvégi duplaórákat megédesítő, maréknyi Dianás cukor!

Egy éles vágással majdnem egy évtizedet ugrunk előre, még zsong a fejem az egésznapos szakmai programtól, és máris megrohannak az emlékek, ahogyan a Toldy Ferenc utcán lépkedek, közben halkan pereg a februári eső. Így kell emlékezni, igen, megadtam a módját.

A gimnázium épületét elhagyva egy sor koramodern ház, ez megint lehetetlen kérdések sorát veti fel, hiszen Klösz György egyik fotóján masszívan más, sokkal vízivárosibb az utcakép. Hát egy ponton adtak ennek a vízivárosiasságnak, hogy az 1930-as évek fordulóján letisztultabb épületek kapjanak helyet — mindezt a Toldy Társasházépítő Közösségnek köszönhetően. Molnár Farkasnak ekkor már önálló irodája van, Ligeti Pállal közösen dolgoznak, ideálisan az ‘anyagilag független középosztály’ felkérésére. E ház tervezésében résztvesz Pécsi Eszter, az első magyar építésznő, statikus, szerkezettervező.

A Toldy Ferenc utcai házsor végén áll ez a halálosan szimpla téglány, amit persze okosan kellett beépíteni a Várdomb lejtése miatt. A szimpla, öttengelyes téglány két függőleges tengelye zárterkélyszerűen kiemelve, ezt a vonalat hangsúlyozzák az ablaksávok. A szomszéd megoldásával szemben itt tényleg minden részlet az egyszerűséget szolgálja, az eresz itt nem lóg túl, a lapostető semmiféle hangsúlyt nem kap. És megint, megint a jelenkori állapotok; rémes állapotú nyílászárók, kommersz bejárati ajtó, parapetes konvektorok szája és redőnytokok. A redőnytok az Károly bácsi meg Irma néni mániája, odabent a nappaliban kattan a csillár, Szerénke csüng a tüllfüggönyön — rémálom.